Itt a nyár vége, de mielőtt még teljesen elromlott volna az idő, az utolsó hétvégét kihasználtuk. A barátikör felkerekerekedett és három napot Kiskunhalas és Zsana között töltöttünk egy tanyán. Igazi ember-nem-lakta hely volt, amit a természet igyekezett visszahódítani magának. Az egyetlen dolog, ami a régi vályogházon kívül a civilizációt idézte, egy fúrt kút volt, ami a fürdővizet biztosította. Az időjárás mellénk állt, így a három napot önfeledt szabadtűzön főzőcskézéssel és beszélgetéssel-alvással-játékkal töltöttünk.

A társasághoz tartozik egy messzeföldön híres bográcsos szakács, így a bográcsot igazi magyaros gulyáslevessel avattuk fel. Igazi kulinaritás volt, a bográcsban-főzés különlegessége és a született szakács-véna találkozása. Sajnos a későbbiekben szakácsunkat elszólította egy szicíliai nyaralás (nem is értem miért :-))) ), így a többi napon már magunkra kellett főznünk.

Első este rögtön egy klasszikus szalonnasütéssel indítottunk.

Megraktuk a tüzet: nagyság szerinti sorrendben laza gúlába állítottuk az összegyűjtött száraz ágakat, úgy hogy kívülre kerültek a nagyobb darabok, valamint a gúla alá tettük a régi újságpapírból és elszáradt vadmákból álló gyújtóst. Annyira száraz volt minden, hogy még fújni sem kellett, minden meggyulladt azonnal. Mint ahogy a nagykönyvben a pásztortűz fejezetnél meg van írva. :-)

Van egy másik módszer is a tűzgyújtásra, amikor két párhuzamosan lefektetett nagyobb fadarabra keresztben másik kettőt teszünk és az így alkotott “kémény” közepébe helyezzük lazán a gyújtóst. Nekem ez a második módszer vált be az idők folyamán igazán, de az idei szárazság miatt a gúlás megoldással sem volt semmi gondunk.

Aztán következett a sütögetés.

A kenyeret még a lángon megpirítottuk. Én úgy tanultam az “öregektől” a régi szalonnasütős családi estéken, hogy igazi pirítós kenyér gyártásához a kenyeret lángban kell “lóbálni” rövid ideig, mert akkor nem lesz füstös. Ezzel szemben minden mást már parázs fölött kell sütni, mert ott nagyobb a leadott hőmennyiség, mint a láng fölött. A zsírszalonnán túl a sütögetésnek csak a fantázia szab határt, hisz a virslitől kezdve a gombán és almán át mindent nyársra lehet tűzni.

Mi maradtunk a klasszikus módszernél.