Áfonyás borjú

Gasztróblog a világ két tájáról.

Áfonyás borjú

Friss topikok

Linkblog

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Csemege ajánló

A világ legegyszerűbb zöldséglevese

2007.10.18. 23:13 avar

Olyannyira pofonegyszerű, hogy nem is lenne érdemes bejegyzést írni belőle. Az utóbbi időben viszont egy általam is olvasott gasztroblogon is felmerült a leves problematikája, s úgy éreztem, van mondanivalóm.


Lehet abban valami, hogy a leves megszeretéséhez fel kell nőni. Gyerekként én sem szerettem a levest: otthon ritkán volt, a menza-leveseket pedig bárhogyan is hívták, számomra mindig ugyanolyan ízűnek tűntek. :-S (Ez alól kivételt talán csak a frankfurti leves és a paradicsom leves jelentett, amik viszont finomak voltak.) Anyukám felmentést is adott a menzalevesek megevése alól, pontosabban azt tanácsolta, hogy kezdjem inkább a második fogással, és csak utána vegyem a levest magam elé. Én pedig jórészt jól laktam a főfogással, és ezzel a dolog el is volt intézve... :-)

Az első igazán emlékezetes leves az első saját készítésű karfiol-levesem volt. Egyetemistaként úgy határoztam, hogy otthonról kész étel helyett csak egy szakácskönyvet viszek el, és megtanulok főzni. A legelső próbálkozások egyike alkalmával ennél a receptnél nyílt ki a könyv, s én azt mondtam bevállalom, mégha nem szeretem a leveseket, akkor is...

Amióta magamra főzök, teljesen megváltozott a levesekről alkotott felfogásom. Arra döbbentem rá, hogy jó alapanyagokból, szívvel készítve fennségeset lehet készíteni. Sajnos igazán ízleteset szerintem lehetetlen 1 – 2 adagban főzni, ezért ritkán csinálok magamnak, csak ha már elepedek érte.

Most is láttam magamon a jeleket, mert a boltban hosszan időztem a fonnyadt zöldbab előtt is, valamint fontolgattam, hogy betegyem-e a leveszöldséget a kosaramba. Végülis néhány napra rá sikerült szép zöldségeket is találnom, így semmi nem állta útját egy igazi zöldséglevesnek.


Hozzávalók egy nagy fazéknyihoz:

fél kiló zöldségfajtánként (nálam most épp krumpli, répa, karfiol, karalábé, zöldbab)

egy-két fej egész hagyma

olívaolaj

tejföl

friss petrezselyem

só, egész bors, egész szárított erőspaprika


A zöldségeket megpucolom és feldarabolom. Kevés forró olívaolajon megforgatom egy kicsit a tűzhelyen, majd felöntöm annyi vízzel, hogy az ellepje, és beleszórom az egész borsot, sót ill. ízesítőnek egy darab szárított erőspaprikát is tettem bele. Hagyom, hogy megfőjenek a darabok (az elfőtt vizet esetleg pótolni kell), és a végén szórom bele az apró darabokra vágott petrezselymet (alternatíva, ha az ember egészben teszi bele, és a végén kihalássza). Utolsó mozzanatként tejföllel savanyítom egy kicsit.


 

Ilyen lett:


10 komment

Címkék: leves répa krumpli zöldbab karfiol egyszerűen karalábé

A bejegyzés trackback címe:

https://afonyasborju.blog.hu/api/trackback/id/tr65200757

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

RogerNyul 2007.10.19. 08:33:44

Most komolyan: Erőlteti mindegyik "gasztroblog" az olíva olajat. Mióta Dzsémi Olivér és a másik csajszi Nigela(?) megy a Spektrumon azóta van ilyen olíva olajláz idehaza. A napraforgó olaj miért nem jó, netán a sertészsír? Szerinted kinek van pénze a normál étolajon kívül ilyesmire? Divatmajmolásnak tűnik ez az egész egy kicsit, meg ne sértődj! Vannak szakácskönyveim, igaz nem túl újak és egyik sem emlegeti az olíva olajat soha.

Egyébként jó a recept, egyszer kipróbálom.

Üdv.

gabojsza · http://www.gabojszakonyhaja.blogspot.com/ 2007.10.19. 09:06:56

Kedves RogerNyul! Lehet, hogy az olivaolajhoz is ugyanúgy fel kell nőni, mint a leves szeretethez...Nem arról van szó, hogy nem lenne jó a napraforgó olaj, vagy a zsír, de van ami olivaolajjal sokkal, de sokkal ízletesebb! És persze van, amit inkább ne próbálj ki vele (pld. pörkölt, tejfölös csirke, vagy gulyás). De egy olaszos étel sokkal jobb olivaolajjal mint zsírral, vagy napraforgóval. És ez nem divat kérdése…

Paja 2007.10.19. 09:45:50

Kedves Gbojsza!
Attól tartok, ez az olíva mánia tényleg csak sznobizmus. Alapja lehet, hogy a magyar étolajok (napraforgó?) íze tényleg átüt mindenen, de legfőképp a leveseken. Részemről az egészségtelen(és többnyire igen szerény minőségű disznózsír helyett libazsírt használok a "magyaros" ételekbe. Mindenkinek ajánlom! Próbáljátok ki!

RogerNyul 2007.10.19. 10:53:25

gabojsza:
Tartok odahaza én is különféle olajakat, de számomra pl. a dödöle csakis kizárólag kacsazsírban sütve a legjobb. ;)

ps.: Azért is megnézem a blogodat. :)

gabojsza · http://gabojszakonyhaja.blogspot.com/ 2007.10.19. 12:57:28

Kedves Paja és RogerNyúl ! Ha az oliva mániává válik, az lehet sznobizmus...És szerintem van olyan magyar napraforgó olaj, aminek igenis jó az íze és nekem nem "üt át".Azzal is egyetértek, akinek nem különösebben ízlik a magyar kereskedelemben (multikra, hiper-szuperekre gondolok) kapható olivaolaj választék, még a legdrágább "extra szűz" sem. De aki egyszer az életben is kóstolt tőlünk legalább 200 km-el délebbre készített házi, hidegen sajtolt olivaolajat, az nagy valószínűséggel egy életre elveszett...
Egyetértek, hogy a dödölle kacsazsírral a legfinomabb, hát még ha az a kacsa szinte a szemünk előtt nőtt fel… De, hogy egy jó sült tengeri halhoz, poliphoz vagy rákhoz, vagy bármi egyéb tengeri herkentyűhöz nem a kacsazsír vagy a napraforgó olaj való, abban gondolom egyetértünk. És ha még nem kóstoltál reggelire friss ciabatta-t jó, házi olivaolajba mártogatva, napon (nem kényszerből) érett friss paradicsommal meg friss bazsalikommal, javaslom, érdemes kipróbálni. Mennyei!
Ha meg továbbra sem értünk egyet, vállalom, sznob vagyok. Bár szerintem ez a fajta sznobizmus inkább igényesség = nyíltság a világra és képesség arra, hogy elfogadjam: attól, hogy én nem szeretem, nem biztos, hogy nem jó. Csak nem az esetem. És külön köszönet, ha bekukkantasz hozzám is!

Cserke 2007.10.19. 21:51:44

"jó alapanyagokból, szívvel készítve fennségeset lehet készíteni."
Ebben van az igazság. Meg abban, hogy fel kell nőni a leveshez:))
Én először 9 évesen főztem zöldséglevest. Nagyon jó lett. A második próbálkozásom a kutya sem ette meg. Akkor volt egy kis kihagyásom. Úgy 10 év..:))

avar · http://afonyasborju.blog.hu 2007.10.21. 23:19:33

Kedves RogerNyul, gabojsza, Paja,

az olívaolajnak egyetlen oka van: nagyon sokáig minestrone-leves járt a fejemben, csak aztán végül mégis inkább valami savanykásabb - tejfölösebb ízre vágytam... Így a leves egy kicsit átalakult, viszont az olíva megmaradt. Nincs ellenérzésem a többi olaj és zsírfajtával sem, pusztán annyi történt, hogy megragadtam gondolatban ennél. Ha másképp szeretnéd, tedd nyugodtan.

Én nem érzem úgy, hogy azért írnék "gasztroblogot", mert a "verhetetlen" receptjeimet világgá szeretném kürtölni. Így "erőltetni" sem szeretnék semmit. Sokkal inkább arról van szó, hogy szeretnék megtanulni főzni, és ez a blog - az én részemről - egy módja a kérdezésnek-gyakorlásnak-próbálkozásnak. Igyekszem minél inkább a kreativan - gyorsan - egyszerűen - takarékosan - finomat és gusztusosat - egészségesen - környezetkímélően kategóriáknak megfelelni. A konfliktus kódolt, s én igyekszem a legjobb döntést hozni. Hol így, hol úgy.

Ez a gasztroblog részemről továbbá azért jött létre, hogy a blogtársammal közösen egy "virtuális konyhát" tartsunk fenn. Mindketten szeretünk főzni, együtt vagy egymásnak főzni is, de mivel több ezer kilométerre élünk egymástól, ezért ez sajnos a valóságosan ritkán sikerül. Erre utal a "Gasztroblog a világ két tájáról" c. alcím.

Mivel én egy kvázi "egyszemélyes" háztartást vezetek, ezért az árakkal kapcsolatosan kicsit másképpen gondolkodom. Nekem belefér az, hogy "megengedjem magamnak" az olívaolajat, ha úgy ízlik, mivel rendkivül keveset használok belőle, így nagyon sokáig elég egy üveg.
Inkább arra költök, hogy többfajta olaj legyen a konyhában, mint más "luxus"-cikkekre. Ez mindenkinek egyfelől a szeményes döntése. Rossz párhuzam, de ha pl. dohányoznék, ennek az összegnek a sokszorosát füstölném el. Akkor már inkább legyen olívaolaj.
Másfelől én személyes szerencsémnek is érzem a lehetőséget. Itt a boltban különféle olajak, zsírok széles választékát kínálják, és az árak között sincs valószínűleg olyan nagy különbség, mint Magyarországon. Bolond lennék, ha nem élnék az adódó alkalommal...

És mivel sem itt, sem Magyarországon nem volt tévém (kb az elmúlt 8 évben) amiben követni tudtam volna az aktuális magyar főző-divathullámot, ezért úgy érzem viszonylag kevéssé hat ez rám (max. az általam olvasott gasztro-blogokon keresztül). Bár a Stahl-disznója c. kabarét én is hallottam... :-)

avar · http://afonyasborju.blog.hu 2007.10.21. 23:33:10

Kedves Cserke,

nekem is nagy siker volt a zöldségleves.
Konyhájukról "messzeföldön" (de legalábbis a barátikörünkben :-) ) híres barátaim látogattak hozzám pár napra vendégségbe. Egész nap kirándultunk, így esténként nagyon jól esett a gyorsan felmelegíthető és könnyű leves. Nameg folyadékpótlásként sem volt elhanyagolható...

Cserke 2007.10.24. 09:32:07

Jó is lehetett.
De azt biztos nem gondoltad, hogy ilyen kommenteket kapsz. Nem is értem. Mindenki úgy főz, ahogy lehetősége, körülményei, ízlése megengedik...

avar · http://afonyasborju.blog.hu 2007.10.24. 11:38:29

Ooo, meg ezekbol a kommentekbol is lehet tanulni...
Oszinten szolva, valahol jogos is a kerdes, nem gondolkodtam volna el rajta, ha nem kerdeznek ra.
Legkozelebb valami igazan izgalmas olajjal is kellene kiserletezni. :-)